Aztán valamilyen véletlen folytán belerúgtam valamibe - nem emlékszem rá, hogy hol és mikor - és kiszakadt az orra. Szegényt már nem tudtam hordani és nagyon sajnáltam. Aztán gondoltam egyet, mert hát nem az a könnyen megválok tőle típus vagyok, úgyhogy elővettem egy zöld, virágmintás anyagdarabot és bevontam a cipő orrát és a sarkát. Olyan lett, mintha így vettem volna. Újjászületett!
Ezen kísérletemen felbuzdulva a húgom megkért, hogy alakítsam át az ő manócipőjét is, mert kiszakadt a sarka. Sokáig halogattam, de a tegnap eldöntöttem, hogy nekilátok. Csak egy anyagdarabra volt szükség, hobbyragasztóra, ecsetre, ollóra, valamilyen írószerre és némi türelemre. Levettem a mintát a cipő sarkáról, nem volt nehéz, mert egy díszítő varrás van rajta, úgyhogy annak mentén sablont rajzoltam egy papírra, amivel beborítottam a cipőt. Ugyanígy tettem az orrával is. Ezután kivágtam az anyagot, beragasztóztam az újrahasznosítani szánt területet és beborítottam a virágos anyaggal, aminek szöszölődése miatt nem tudtam az éleket szépen eldolgozni, főleg a talpánál, ezért azt selyemszalaggal elfedtem. Nyilván egy cipőkészítő vagy egy suszter jobb munkát végzett volna, de én büszke vagyok rá!
Ilyen volt:
És ilyen most:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése